1941. január 13.

Az Universul c. bukaresti napilap közli Mihai Antonescu igazságügy-miniszter körrendeletét a külföldre távozni kívánó személyek ingatlanaira vonatkozóan. A rendelkezést a hatóságok gyakran úgy alkalmazzák, hogy nem hagyják jóvá az olyan szerződéseket, amelyekben eladóként vagy vevőként magyar nemzetiségűek szerepelnek.

1941. július 7.

A bukaresti magyar követ, Nagy László e napon, Sinaián kelt jelentésében kifejti meggyőződését, miszerint a sokasodó magyarellenes intézkedések mögött Mihai Antonescu miniszterelnök-helyettes áll. Szerinte a román politikus elérkezettnek látja az időt arra, hogy súlyos csapást mérjen a dél-erdélyi magyarságra, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Németországgal vállvetve harcoló Románia immár kénye-kedve szerint bánhat a magyarsággal.

1941. szeptember 1.

Román értesülések szerint négy nappal korábban a Romániai Magyar Népközösség vezetői Bukarestben tanácskoztak. Úgy döntöttek, hogy Gyárfás Elemér kihallgatásra jelentkezik Mihai Antonescunál, és javasolni fogja egy kormánybiztosság vagy államtitkárság felállítását a függőben lévő magyar-román kérdések sürgős megoldására.

1942. február 14.

Nagy László bukaresti magyar követ bizalmas jelentésben számol be arról, hogy közbenjárt Mihai Antonescunál a Hangya Szövetkezeti Szövetség mértéktelen megadóztatása és ügyvitelének megbénítása miatt.

1942. május 13.

Mihai Antonescu egy zártkörű tanácskozáson kijelenti: ha nem szűnik meg az észak-erdélyi románok üldöztetése, akkor az "utolsó szem kukoricáig, búzáig vagy élelemig mindent elrekvirálunk, és hagyni fogjuk, hogy a nálunk lévő magyar falvak éhen haljanak." Ahol ez a radikális megoldás nem alkalmazható, ott a román menekülteket beültetik a magyar gazdaságokba és lefoglalják a magyar tulajdonban lévő házakat. Ha pedig lázadás törne ki: "géppuska, röviden és egyszerűen".